SZERELMI HÁROMSZÖG

Sokszor nagy a kísértés, azt mondanod, hogy: ”Nem, ilyen velem nem történhet meg”, és hajlamosak vagyunk könnyen elítélni a környezetünket. Képzeld el magad 5 percre abba a szituációba, hogy választanod kell két személy között. Soha nem fogod megérteni milyen kegyetlen, és kimerítő bír lenni egy ilyen döntéshozatal.

Mivel soha nem fogod igazán meg tudni mit jelent két szerelem között harcolni, szeretni két embert egy időben ugyanolyan intenzitással. Csak legfeljebb ha kettéhasítanád magad…

Az emberek a természetüknél fogva tele vannak előítéletekkel, mondván, ha nem velük történt meg az eset, az igaz sem lehet. Körülbelül ez a megszokott mentalitás. Valamikor azt gondoltam, hogy nem létezik fájdalmasabb állapot, mint hogy úgy érezd a lelked ketté van választva, hogy kénytelen legyél elviselni állandóan a zűrzavart, a felindultságot, a feszültséget, amelyet ez a helyzet okoz.

Az androgün legenda szerint, nem létezik csak két egyforma lélek, egy testben, amely ketté volt választva. Sehol nem szólnak arról legendák, hogy a lélek három részből állna, és meg bírod találni a helyed és a boldogságod két ember mellett egyszerre. Soha és sehol a világon nem kerül említésre egység három ember közt, csupán két ember között. A kivételek a többnejűek, amelyek azonban egy másik kultúrához tartoztak. A különböző írásokban mégsem lelhető fel ehhez hasonló helyzet egy nő és két férfi között.

Önzésről lenne szó, vagy csak a két nem közti különbségről, valójában, arról hogy a férfiaknak több van megengedve vagy csak a véletlennek sorozata okozza? Ki hozta ezeket a szabályokat, ki mondta azt, hogy csak a férfiaknak lehet több feleségük? Gondolom ez az érzékeny téma valóságos forradalmat, gerjesztene az egész világon az erősebb nem körében, ha engedélyezve lenne a minimum kétnejűség. Mégis hajlamos vagyok azt gondolni, ez lenne a többségük álma.

Elgondolkozva a fent említetteken, nehéz elképzelni, hogy egy ember másik két személyt azonos intenzitással tud szeretni. Mert a legtöbb ember képzeletében igaz szerelmet csak és csak is egy ember iránt érezhetsz, csak egy lelki társ létezhet a világon mindannyiunknak. Abból, amit eddig megismertünk, nem lehet egyszerre kettő. Mindenképpen így egyszerűbb! Másrészről, pedig megfelelően büszkék és arrogánsak vagyunk ahhoz, hogy azt képzeljük magunkról, hogy mi már mindent tudunk, pedig a valóságban nem így van. Valójában nincs erőnk beismerni, hogy vannak szituációk, amelyek meghaladják az értelmünket.

De milyen oka lehet ennek a lelki rendellenességnek, hogy így nevezzük? Miért van olyan helyzet is, amikor ahelyett hogy a lélek egyet szeretne, két személyt szeret? Túl sok szerelmet bírunk nyújtani, vagy inkább túl éhesek vagyunk, és szeretnénk több helyről egyszerre még többet kapni? Két embert szeretni egyszerre sokkal komplikáltabb, mint azt valaki elbírná képzelni. Nagyon fájdalmas, felégető és szomorú egyszerre. Mert egyszerre csupán egy helyen tudsz lenni, teljes lényeddel, és nem tudod magad igazán átadni az érzéseidnek.

Úgy gondolom, hogy nincs ebben semmi felemelő, de szégyenletes sem. Ez egy különleges helyzet, és mint olyat kell kezelni is. Valójában a lelkünket nem tesszük tálcára senki előtt, és nem vagyunk kötelesek senkinek sem magyarázatot adni. De nem kell bűnösnek sem érezzük magunkat. Senkinek nincs joga ítélkezni felettünk.

De ha elemezzük azok lelki világát, akik két embert szeretnek egyszerre, azt látjuk paradox módon, hogy ezek két teljesen különböző forgatókönyv szerint működnek. A két ember lehet, hogy hasonlóságot mutatott egy bizonyos pontban, de azon túl semmi közös nincs már bennük. A legtöbbször a különböző helyzetek teljesen kizárják egymást. Az a személy, aki kettőt szeret lehetetlennek érzi a választást. Ez nem elhatározás vagy pillanatnyi zavar kérdése, hanem inkább az érzések megerősödése.

Vajon hányszor hallottuk már, hogy két ember iránt azonos igaz szerelmet nem tudhatsz érezni, és hogy az egyiket a másiknál valóban jobban kell szeretned. Szerintem, valótlan állítás. Valójában nem is szeretheted egyformán, ami természetes is. Minden ember egyedi, minden helyzet és történet olyan, ami nem ugyanabban a pillanatban történt meg egyszerre. Ugyanúgy, mint az események is. Valójában csak a mi megérzéseink teszik mindezt egyedivé.

A második személy iránti szerelem nem feltétlenül az első személy hiányosságaiból ered. Ez két különböző dolog. Mindegyik mást kínál, mindegyik iránt más érzelmeink támadnak, egy másfajta megélést, más izgalmat érzünk. De mit is tehetünk ebben az esetben? Létezik egy ember, akire rázúdíthatjuk az isteni erők összes mérgét, vagy egyszerűen, inkább hajlandóak vagyunk elfolyatni az érzelmeinket azzal a gondolattal, hogy egyszer ennek csak vége lesz, csak kialszik a láng végleg?

Mintegy iróniaként észrevettem, hogy amikor nagyon akarsz valamit, nem sikerül. Különösképpen, ha érzelemről van szó. Nagyon sokan közülünk hajlamosak vagyunk arra, hogy elítéljék azt a személyt, aki egyszerre két személyt bír szeretni, attól függetlenül, hogy ezek férfiak vagy nők. Kívülről a dolgok teljesen másként látszanak. Egyszerűbbeknek és sokkal könnyebben megítélhetőnek.

Az ilyen szerelmek felőrlik az időnket és az idegeinket. Kimeríti, legyengíti minden energiánkat, és egy olyan labirintusban érezzük magunkat, amelyből nem találjuk a kijáratot. A legfájóbb az, hogy teljesen mindegy milyen döntést hozol, mindig arra fogsz gondolni, akit elhagytál. Nem tudom melyik a jobb megoldás, vajon az, hogy lássuk a félig tele poharunkat, vagy élvezzük és használjuk ki minden percét mindkét szerelemnek?

Úgy néz ki, hogy ezek azok a szituációk, amelyek a szerelmi háromszögeket alkothatják. Egy bizonyos ponton túl viszont választanod kell, de a lelked mélyén azt a másikat soha nem fogod tudni elengedni, vagy legalábbis még sokáig nem. Lehet, hogy férjhez mész, és ő is megházasodik és családot alapít. Mivel nem bírjátok elengedni egymást, ezt az állapotot fogjátok folyamatosan fenntartani, és ez által az életetek csak sokkal jobban komplikálódni fog.

Miért is szeretünk két férfit? Mi történik akkor, ha úgy érzed, hogy te mindkettő számára az egyetlen vagy, és mindkettő neked lett kitalálva? Mindkettővel nem maradhatsz, ez világos, de mindegy hogy kit választasz a háromból, vagy négyből, esetleg többől is a helyzettől függően, sajnos mindig szenvedni, sérülni fogsz. Milyen jó is lenne, ha kettőből egyet gyúrhatnánk össze …